Mi közünk van a halloweenhez? – a halloween története, tökfaragás

Vigyorgó tökfejek, kísértetek, boszorkányok és mécsesekkel megvilágított kertek. Október végére a Halloween nálunk is megkerülhetetlenné vált. Sokan idegen, Amerikából átvett szokásnak tartják, pedig az ijesztő töklámpások készítésének Magyarországon is vannak régi hagyományai. Csak éppen nem Halloweennek nevezték, és a tökök sem feltétlenül október 31-én vigyorogtak.

De honnan ered ez a különös ünnep, mi köze a halottakhoz, és hogyan lett a kivájt tökből az ősz egyik legismertebb jelképe?

Amikor a holtak visszatérhettek az élők közé

A Halloween történetének egyik legfontosabb előzménye a kelta Samhain ünnepe, amely a betakarítás végét és a tél kezdetét jelezte. Október 31-én, sötétedés után kezdődött az év sötétebb időszaka.

A néphit szerint ilyenkor elvékonyodott a határ az élők és a holtak világa között. A túlvilági lények közelebb kerülhettek az emberekhez, ezért különféle szokásokkal, tüzekkel és álarcokkal igyekeztek távol tartani a bajt.

A mai Halloween azonban nem egyszerűen a Samhain változatlan továbbélése. Évszázadok során különböző népi, keresztény és később amerikai hagyományok formálták.

A Halloween elnevezés az All Hallows’ Eve, vagyis mindenszentek előestéje kifejezésből alakult ki. November 1-je a keresztény hagyományban mindenszentek ünnepe, november 2-a pedig halottak napja.

Bár ezek az ünnepek időben szorosan követik egymást, jelentésük és szokásaik nem azonosak.

A töklámpás eredetileg nem is tökből készült!

A Halloween legismertebb jelképe a belülről megvilágított, kivájt tök, az angolul jack-o’-lantern néven ismert lámpás.

Csakhogy az írek eredetileg nem sütőtököt faragtak. Kivájt takarmányrépából és más gyökérzöldségekből készítettek félelmetes arcú lámpásokat.

A hagyományhoz egy különös ír legenda is kapcsolódik. A ravasz Jack többször túljárt az ördög eszén, halála után azonban sem a mennyországba, sem a pokolba nem juthatott be. A történet szerint egy izzó széndarabbal világítva bolyongott tovább a sötétben.

Amikor az ír bevándorlók Amerikába kerültek, felfedezték, hogy az ott bőségesen termő, nagy méretű tök sokkal könnyebben faragható, mint a répa.

Így született meg a ma ismert, narancssárga, világító tökfej.

A magyar tökvicsori: amikor nagyapáink is tökkel ijesztgettek

A tökfaragás tehát nem kizárólag amerikai találmány. Magyarországon is ismerték a világító töklámpásokat, még jóval a Halloween mai népszerűsége előtt.

A falusi gyerekek és fiatalok a betakarítás után nagyobb takarmánytököket vájtak ki, majd szemet, orrot és vicsorgó szájat faragtak rájuk.

A tök belsejébe gyertyát helyeztek, a világító arcokat pedig kerítésre, ablakba vagy hosszú rúdra tették. A cél gyakran egyszerűen az volt, hogy alaposan ráijesszenek valakire.

Az ilyen lámpásokat egyes vidékeken tökvicsorinak nevezték.

A szokás tájegységenként változott. Volt, ahol mindenszentek és halottak napja környékén faragtak tököt, másutt Luca napjához vagy más alkalmakhoz kapcsolódott az ijesztgetés.

A tökvicsori tehát nem bizonyítja, hogy a magyarok régen Halloweent ünnepeltek volna. Azt viszont igen, hogy a világító, ijesztő tökfej a mi néphagyományunktól sem idegen.

halloween

Krizantém és töklámpás – két világ találkozása

Magyarországon október végén hagyományosan a krizantém az egyik legfontosabb virág. Mindenszentek és halottak napja közeledtével a temetőket és a virágárusok standjait fehér, sárga, rózsaszín és bordó virágok lepik el.

A Halloween dekorációiban ezzel szemben a tök, a sárguló lomb, a mécsesek és a játékosan félelmetes figurák kapnak főszerepet.

A kettő azonban szépen megfér egymás mellett.

Néhány színes krizantémgömb, különböző méretű dísztök, néhány őszi levél és egy-két mókás töklámpás máris látványos, természetes hangulatú összeállítást alkot.

A kertész számára talán éppen ez a Halloween legrokonszenvesebb oldala: a természet őszi ajándékaiból lehet alkotni.

A tökfaragás látványos őszi elfoglaltság, és remek közös program gyerekekkel. Az éles szerszámokat azonban mindig felnőtt használja.

Amire szükséged lesz: faragótök, kés vagy tökfaragó szerszám, kanál, filctoll és elemes LED-mécses.

Lépés Mit csinálj?
1. Tök kiválasztása Válassz egészséges, nagyobb méretű, viszonylag vékony héjú faragótököt. A vastag húsú sütőtök nehezebben faragható.
2. Belső rész eltávolítása Vágj nyílást a tetején, majd kanállal kapard ki a magokat és a rostos részeket. A faragandó oldalon vékonyíthatod a tök húsát.
3. Arc megrajzolása Rajzolj vigyorgó, mérges vagy rémült arcot. Készülhet cicafej, denevér vagy csillag alakú minta is.
4. Faragás Először a nagyobb nyílásokat vágd ki, utána az apró részleteket. A kivágott darabokból fülek, fogak vagy nyelv is készülhet.
5. Megvilágítás Helyezz bele elemes LED-mécsest. Gyerekek, száraz levelek és gyúlékony díszek közelében ez biztonságosabb a gyertyánál.
6. Díszítés Krizantémokkal, dísztökökkel, őszi levelekkel és borostyánágakkal egészítsd ki a kompozíciót.

Hogyan marad szép tovább? A kifaragott tököt tartsd hűvös, jól szellőző helyen. A sérült növényi szövetek gyorsan puhulhatnak, penészedhetnek és rothadhatnak.

A krizantém azonban jóval több, mint a temetők hagyományos virága! Színpompás fajtái az őszi kertben is gyönyörűen mutatnak. Ismerd meg őket a Krizantém nem csak a temetőbe című cikkünkből!

Halloween magyar módra?

Lehet szeretni a Halloweent, lehet idegenkedni tőle. A tökfaragás azonban önmagában nem jelent szakítást a magyar hagyományokkal.

A régi falusi tökvicsori és a mai amerikai töklámpás története különböző, mégis van bennük valami közös: az ember szeretett játszani a sötétséggel, a fényekkel és a félelemmel.

És talán éppen ezért tudunk ma is mosolyogni egy rémülten tátogó vagy huncutul vigyorgó tökfejen.

Te faragtál már tökvicsorit? Vagy inkább krizantémokkal díszíted a kertedet október végén?

Kapcsolódó olvasnivaló a Kertlapon: Mindenszentek előestéjének négy bűvös növénye.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

6 rekeszes növényszárító háló